2010. november 1., hétfő

:D:D

Csak egy blogajánlás. Egyik barátnőm története, most kezdte írni, de jó lenne ha írnátok megjegyzést hozzá, örülne neki.
Blog címe: Ezüst fény,

www.ezust-feny.blogspot.com

Puszi!!

2010. április 16., péntek

Tudjatok róla...

A másik két blogomat megszüntettem mert valami miatt nem tudtam új fejezetet oda efltenni. Helyette nyitottam egy újjat, amiben nem más mint a mi Jasper Hale-unk fog szerepelni, és a másik főszereplő pedig Victoria Fletcher.

Nézzétek meg, és olvassátok el az első fejezetet.
:D

2010. április 15., csütörtök

Tizenhárom / c

Itt is van. Remélem hogy nem nagyon szaladtam el az idővel...

Ő engem nézett, én őt néztem. Ahogy kinyújtotta kis kezeit és elmosolyodott, nekem is mosolyognom kellett.Megfogtam a kis kezeit, és gyengéden megszorítottam.
-add csak ide nekem is-jelentette utat törve magának Seth. Ismét mosolygásra késztetett a lelkesedése, és ahogy ölébe vette a csöpséget... Hát nemtudom. Az hogy aranyosak voltak együtt, egyáltalán nem túlzás. Nincs rá szó hogy milyenek voltak.
MAjd amikor már csak ketten maradtunk, megszólalt.
-Ugye tudod hogy még szobája sincS?-kérdezte-Aicce-nek sem volt eszébe ez hogy lehet?-fogta még minig a csöpséget.
-Nemtudom. Én asszem megfürdök.-mosolyogtam el halványan.
-Oké. Én majd elleszek vele.
-Azt már nem! Add ide, egész nap lehetsz vele-kapta ki kezéből Susie-t és leballagott vele. Hallottam hogy sokat nevet, és még Rosalinak is hallottam a vidám hangját.
-Gyere addig velem fürdeni...

2 évvel később:
Már nagyon belejöttünk ebbe az anyás-apásdiba, és nagyonjól megvotunk. Szinte mindig együtt voltunk, csak egy héten egy éjszakát töltöttünk külön amikor menni kellett Seth-nek járőrözni.
Megtudtuk hogy Susie félvérfarkas lett. néha átváltozott. Olyan volt mint egy kis farkas. Fehér volt mint az apja, és egy kis szőkés csíkkal a jobb oldalán. A szeme barna volt, és nagyon gyorsan tanult.
-Anyu apu hoj vany?-jött ki egyik éjjel a szobából amikor Seth járőrözni volt.
-Nincs itthon picim.-válaszltam neki és felkaptam.
-Hoj vany?
-Az erdőbe járőrözik hogy megvédjen téged.
-Attol jó.-mndta mosolyogva, bekapta hüvelykújját és a mellkasomhoz bjt, úgy aludt el.
Bevittem a szobába, lefektettem, és még 10 percet néztem hogy hogy alszik.
Bementem a szobámba, és ezzel egy időben kopogtak. Ki olyan hogy hajnalba idejön??
Lementem kinyitottam az ajtót, a látvány nagyon megdöbbentett.



A TIZENHARMADIK RÉSZNEK VÉGE :D

Most már rendesen jönnek egyesével a részek :D
Sok komit lécci. Puszi : Kis Csaj.

2010. április 14., szerda

Tizenhárom / b

A puskagolyó elkapta a karomat, amiből a vér ömleni kezdett.
-Mi a fene ez?-sikítottam a kezemet karomra szorítva, és a fájdalom miatt a könnyeim is kifolytak.
-Jönnek!-mondta halkan, nagyon mégesen.
-Kik?
-A haverjaid drágám! Így végzek veled minnél előbb!-mondta, és ismét felém tartotta a fegyver, de előtte megcsókolt.
Bumm. A golyó megint rossz helyre ment. Amikor imét kinyitottam a szemem, megláttam... Carlisle. Igen ő volt az. Az ablak betört, és egy fehér farkas ugrott be rajta Seth. Carlisle körül tűz gyűlt. Hogy lehet ilyen hogy őt is megöli? Gyorsan koncentrálni kezdtem hogy mevédjem őt, de a bűbáj amit Larry magára szórt erősnek bizonyult. Erősebb is volt nálam, de azért koncentráltam. Már szédültem is tőle, de tartottam magam. A tűz elaludt. Carlisle hálás pillantást lövelt felém, és Larry után ment, akinek a torkát már Seth marcangolta.
Éreztem hogy újra az erejét akarja bevetni, de nem engedtem neki. AMikor éreztem hogy gyengül, én még erősebben koncentráltam, és elájultam. Sose ájulok el, mi van velem?

Amikor felkeltem már a Cullen házba voltam, vlószínűleg Alice szobájában. Kinyitottam a szemem, és felültem. Ebben a pillanatban Carlisle doki jelent meg az ajtóban, és visszanyomott az ágyba.
-Pihenned kell ezt te is tudod.-mondta, mintha tudom kéne valamit.
-Miért?-kérdeztem, és Jasper robbant be az ajtón.
-Nem tudja. Mond el neki-mondta Jazz.
-Te terhes vagy. A szédülés is azért jött létre... ott...-mondta a doki, én meg kerekre nyílt szemmel néztem rá.
-Hogy??
-Hát gyermeket vársz Laila. -mondta nyugodságot lövelve felém Jasper.
-És... ezt...-nyeltem egyet-Ezt Seth tudja?
-Nem. Ő még nem érkezett meg, csak mielőtt megvizsgáltalak akkor volt itt. Elment, mert valamit meg kellett oldania.
-Mikor jön vissza?-tettem fel a következő kérdést.
-Most jön fel lépcsőn. Magatokra hagyunk-mondta, és az ajtó már nyílt is.
A két Cullenkiment az ajtón villámgyorsan, és Seth mellettem termett.
-Jól vagy? Minden rendben?-sózta rám kérdéseit.
-Én...-egyszerűen nem tudtam kinyögni hogy gyereket várok. -én...
-Laila!! Mi a baj??-aggódott.
-Carlisle most mondta hogy... megvizsgált és... én...-vettem egy mély lélegzetet és folytattam-én gyereket várok.
Seth felülmúlta a reakciót amire számítottam. Lefagyva állt, és 5 perc múlva amikor már a könnyeim is eleredtek hogy nem akar már e miatt, magához ölelt, és szenvedélyesen megcsókolt.
-De...
-Ez nagyszerű...-lelkendezett.-lány lesz vagy fiú? Ugye rendezünk be neki egy szobát, és mien ruhái legyenek. Hány hónapos vagy vagy... Egyáltalán megtatod?
Mosolyogva bólintottam egyet hogy nem utál emiatt. Hogy gondolhattam én erre??
-Annyira szeretlek!!-ennyire beleélni magát ebbe.
-Szerintem olyan egy hetes lehetek-pirultam el.
-Uhh... akkor még van idő.-szomorodott el. Elszomorodott??
-Na mindegy-folytatta-ha lány lesz, lehetne a neve... Sushie, ha meg fiú akkor pedig... ömm... Adam vagy Aaron-mosolygott.
-De beleéled magad.-mosolyogtam rá.
Mind a 9 hónapig, úgy fokok rád vigyázni, mintha egy nádszál lennél.-jelentette ki.

Ez tényleg így volt, 9 hónapon át. Még a járőrözésről is lemondott, hogy velem lehessen. Ez azért jól esett, de ennyire!?!?
Amikor már nagy pocakkal jártam és megtudtuk hogy lány lesz, Seth kapott az alkalmond, kijelentette hogy a neve susie lesz.
Már három napja a Cullen residenciába laktam, mert Carlisle szerint a szülés bármikor várható. Edward volt velem amikor nem volt jobb dolga, mert elméletileg ő már kétszer vizsgázott doktor szakból.
Épp feláltam az ágyból, amikor a magzatvíz elfolyt. Edward hívta Carlisle-t aki 25 másodpercen belül megérkezett és hárman maradtunk a szobába. A doki, Seth és én. Bazi nagy fájdalmak voltak. Amikor Carlisle kijelntette hogy látja a fejét, Seth annyira megörült, hogy rámnézett és megcsókolt, de a sikításommal abbamaradt.
-Sajnálom-kért bocsánatot.
-Gyerünk! Még egy, és a kezedben tarthatod a babát!-jelentette ki a doki.
2 perc múlva már tényleg a kezembe fogtam a csöpséget, és mindenki jött megcsodálni. Alice már a vásárlásnál tartott, de gyorsan leállítottam. A többiek csak bámulva nézték, míg ő az én karjaimban feküdt, és a szemeit le nem vette rólam.

tegnapra terveztem a részt, de nem volt jó a net. honap jön a 13. fejezeet utolsó rész vagyis a c...

2010. április 13., kedd

Love Books

A játék menete:

1. Írd le, hogy ki adta tovább a logót, és linkeld őt.
2. Ajánlj röviden (max. 3 mondatban) 3 számodra kedves könyvet
3. Add tovább minimum 1, legfeljebb 3 embernek, és figyeld, ki mit ajánl – talán így találsz magadnak újabb kedvenceket.

2:
Evermore-Ez Damon és Ever szerelméről szól. A fiú halhatatlan, a lány ember. Végül kiberül minden és egymásba szeretnek stb... :D

True Blood Inni és élni hagyni- Bill egy vámpír. Itt minden ember tud a vámpírok létezéséről és félnek tőlük. Sookie egy bárban dolgozik pincérként, ahol az első vámpír Bill lesz. A fiút ,,elrabolja" két ember, és le akarják csapolni, mert a vére különleges. Ezt Sookie megtudja, és utánuk ered, megmenti Bill-t.

Hívj be- Oliver egy félénk fiú, aki találkozik egy különleges lánnyal egy estén a játszótéren. A lánnyal ezután folyamatosan találkozik, de furcsálja hogy mindig este. Majd idővel kiderül hogy a lány vámpír. A címe gondolom azért Hívj be, mert a vámpírokat be kell hívni mielőtt belépnek, mert akkor véres lesz a testük, és szenvednek...

3:

2010. április 12., hétfő

Tizenhárom / a

Ez rövid lett, de hozom a leghamarabb a következő fejezetet. Vagyis ez a rész két részre lett bontva, szóval ennek a fejinek a második részét.
Sok sok komit alulra :D



-Nem vártalak hogy még egyszer találkozunk.-morogtam neki.
-Pedig én már mindent tudok rólad...-bólogatott mint akinek nem tetszik valami.
-Igen!? És mi mindent!?
-Pl. van már férjed... Remélem ez elég lesz, és beinvitálsz hogy elmondjam hogy miért jöttem.
Én ugyanúgy álltam előtte mint bármikor eddig.
-Nem? OKé. Így is jó nekem.
-Larry, elmondanád hogy mi a francot keresel itt?-dühödtem be, és Seth is mögödtem termett.
-Oh! Ő lenne a férjed? Csá, és Larry vagyok, Laila exe. -vigyorgott mint a tejbetök. 125 évesen elég jól tartja magát a 29-hez.
-Mit keresel itt?-kérdezte szerelmem éppen nem kedvesen.
-Laila-hoz jöttem ha nem baj. És azt szeretném hogyha visszajönne hozzám.-vigyorgott, és rámkacsintott.
-Azt várhatod tökfilkó.-morogtam, és az ajtót akartam bezárni, de nem engedte.-Mit akarsz?
-Mondtam nem!?
-Ebből nem eszel! Tünj el, mielőtt jönnek a többiek!-ordította Seth.
-Chh... csak erre nem számítottatok!-húzott magához, és egy kést tartott a nyakamhoz.
Azt hittem hogy ilyen csak a filmekben van, de úgy látom ő tanult.
-Engedd el!
-Mondtam hogy hozzám fog jönni nem? Most pedig mi lelépünk! Szia Seth!-húzott magával, de amint Seth előre lépett egy lépést, Larry a nyakamhoz szorította a kést.
Erősen koncentráltam most hogy a kés repüljön ki a kezéből, de nem sikerült Mi van ezzel?
-Bőbáj véd!-felelt, amint megérezte az erőlködésem.
A nyakamhoz szorított késsel ment a kocsijához, ami egy felturbózott kocsi volt. Beültetett az anyósülésre, és lezárta az ajtót. Sehogy sem tudtam menekülni. Seth-re pillantottm, aki telefonált. Remélem hogy valami farkasnak vagy vámpírnak. Éles hasítást éreztem a nyakamnál, és elsötétült minden. Altató. Ilyenre is képes?

Amikor kinyitottam a szemem, egy szobában voltam. Elég lepukkadt volt hogy mit ne mondjak.
-Jó rggelt. Vagy estét?-töprengett Larry.
-Engedj el! Mit akarsz még? 12 évvel ezelőtt még éretlen voltam!-kiabáltam rá. Ekkor fedeztem fel, hogy a kezem be van bilincselve, és nem tudom megmozdítani.
-12 évvel ezelőtt még szerettelek!-ordított rám.
-12 évvel ezelőtt csak egy támasz kellett, aki megvéd, és nem engedi hogy bajom essen! Akit szeretek!
-12 évvel ezelőtt szerettelek! Nem bírod felfogni hogy szerettelek, és te csak úgy elhagytál?
-Tudod te hogy mi az a szerelem? Az akkor működik amikor mind a két fél szereti egymást!-ordítottam teljes torokból, és a szemeimet már könnyek csípték.
-Egy támaszra volt szükséged. Megadtam volna, de te eltűntél azon a napon, amikor megkértem a kezedet! Nem mondtál se igent, se nemet! Belepusztultam volna lelkileg, de voltak más nők, akiken ezt levezettem.
-Ha szerettél volna, nem tudtál volna megmozdulni a hiánytól.-suttogtam szemébe nézve, és kicsordult az első könnyem.
Pofon vágott. Az arcom automatikusan oldalra fordult.
-Reméltem hogy visszajössz. Reméltem hogy legalább egy pofonnal megjutalmazol. Csodálkozol hogy Derek utának ment?-szorította meg arcomat kezével.
-Honnan tudsz te Derekről?-lepődtem meg.
-Uhh. Elszóltam magam.-vágott fájdalmas fejet, de nem állt neki jól.
-Ha csak szerettél miért nem engedsz el?-kérdeztem tőle, a témát elterelve, mivel már tudtam is hogy ő küldte rám.
-Bosszú.-válaszot egy szóval.
-Hány éves is vagy? 120? Éretlen viselkedés Larry!
-Bumm! Te meg öregasszony létedre ilyenk is 18 éves fiúhot mész feleségül?
-17 vagyok, te meg 30nak látszol!
-Emlékszel még? Amikor 23 vay mennyi voltál? A tengerparton találkoztunk. Te ott ültél, és telefontáltál. Amikor kimondtad hogy valójában mennyi éves vagy meglepódtem, mert csak 17-nek látszol. Innen tudtam meg hogy te is boszi vagy. Ritka volt a fiú boszi, és hát ezért is gondoltam hogy mély benyomást teszek. De nem sikerült, mert egy év után te elhagytál.
-Önszántamból. Nem akartam még elkötelezni magam. Te is tudtad hogy nem szeretlek, és azt is hogy te sem szeretsz igazán, csak szépnek tartassz.
Csendben ült.
-Válaszolj! Igaz,-kérdeztem normális hangnembe.
Csend...
-VÁLASZOJ!!-ordítottam rá.
Megpofozott, de most a másik oldalról.
-Ezt még megbánod hogy így beszélsz velem.-fenyegetett.
-Már így is kínzol hogy elszakítassz életem szerelmétől.
-Hát akkor nehezebb lesz a fájbalom. Bocsi most mennem kell.-és kiment majd visszajött-Még van egy órám bocsi.-nevetett.
Beleszaggolt a levegőbe, és sietősen az asztalhoz lépett. Kihúzta a fiókot. Belőle egy fegyvert vett ki.-úristen-Megtöltötte, és felém tartotta.
-Meg fogok halni, de ha én meghalok, te is jössz velem!-vigyorgott, és elsütötte a fegyvert.

2010. április 10., szombat

Tizenkettő

Ide is kérnék nagyon szépen komikat :D

Miután menni készültünk, a csokrot hátradobtam, és na ki kapta el? Rosalie.
Gratuláltunk neki, majd Emmettre kacsintottam. Ő lesz a következő menyasszony. Elsétáltunk a Cullen házig, mert Leah kikötötte hogy ismer egy jó klubot, és oda el kell menni. Rosalie rámerőszakolt egy fekete térd feletti ruhát, ózsaszín cipővel, és ezüst gyűrű karkötő plusz nyaklánc kíséretében.
-Rose, ennyi szerintem elég lesz-nyögtem miután túl akart cicomázni.
-Dehát hah tetszeni akarsz Seth-nek, akkor ez kell.-maradt érve mellett. Én sem engedtem.
-Seth-nek így is tetszek ha nem vagyok kifestve.
Sóhajtott egyet, aztán otthagyott.
Felvettem a cipőt, és leballagtam a lépcsőn, ahol az egész ,,vendégség" volt. Jacob, Sam, Embry, Emily, Jared, Paul meg a többi farkas, és persze a Cullenék.
Seth nyakába ugrodtam, és megcsókoltam. Kézen fogtam majd a kocsiba ültünk. A vámpírok futva mentek, míg én és a farkasok kocsival téptük az utat.

Leah egy pirosra festett klubhoz vezetett. Úgy látom hogy ismerte a kidobót,, mert egy-két szexy szó és mosoly na meg mozdulat segítségével ott mentünk be. Befele a hatás kedvéért Rosalie rákacsintott, amitől majd elájult.
Leültünk egy boxhoz-tisztára mint a hírességek. Nagyon menő klub volt ez. Híres Dj, meg minden. Ittunk egy egy koktélt, amit Emmettbe bele tudtam önteni. Persze egy kortyot, de akkor is olyan fanyar pofát vágott mint még soha.
-Gyerünk táncolni!-ordítottam Seth fülébe.
Felálltunk, és e parkett közepére mentünk. Úgy roptuk. Lehet hogy túl sokat ittam, mert már nem nagyon tudom mit is csináltam.
Majd ittam még egyet kettőt, és minden kiesett.

Reggel az ágyamban teláltam magam. A hirtelen fény nagyon irritálta a szemem, úgyhogy rögtön vissza is csuktam. Fájt a fejem. A piros fekete hálóingemben voltam. Biztos hogy nem álmodtam ezt az egészet. Az első amiből tudom, hogy iszonyatosan fáj a fejem.
-Jól kiütötted magad szivem.-mondta Seth a hátam mögött.
-Baromira fáj a fejem. Nincs valami?
-Tessék-nyújtott át egy tablettát-Alice figyelmeztetett.
-Köszönöm. -motyogtam. Még mindig nem voltam teljesen magamnál.
-gyere fürödj le, attól legalább egy kicsit felébredsz!
Az ölébe kapott és a kád felé vonszolt. A víz már eg volt engedve, és benne ültem. Vagy csak elaludtam közbe!?
Seth szépen megfürdetett. Egyszerűen nem bírtam nyitva tartani a szemem, úgyhogy inkább becsuktam.
-Lala szivem. Dél is elmúlt lécci ne aludj, mert... mert ne...
-Deeeee-nyafogtam álmosan.
Majd elsötétült minden.

-Valószínű hogy tegnap valaki drogot csenpészett az italába. sokfajta lehet amelyik álmosságot és fájdalmakat idéz elő, de nem hoszem hogy a fejfájás attól van. Igyon sok folyadékot ami természetes. Attól jobban kiürül a szervezetéből.-hallottam meg Carlisle (??) hangját.
-Oké. Köszönöm Doki-mondta Seth.
-Áhh nem vagyokén ilyen beteg-ültem fel azágyon, de nem bírtam valóban sokáig mert visszadűltem.

-Kelj fel, és igyál narancslevet-keltett fel Seth.
-Oké.-majd itatnni kezdett mint a kisgyereket. Hol a cumisüveg?


Két nappal később már semmi bajom nem volt. Valószínűleg (Carlisle szerint) a klubban bedrogoztak.
Ezen a reggelen holtkómásan keltem fel. Hogy lehet hogy nyáron is ilyen hideg van? Bementem a fürdőbe, elrendeztem reggeli tehendőimet, és felöltöztem. Megcsináltam Seth-nek és magamnak is a reggelit, de mivel nem kelt fel, én mentem felkelteni. Mégse jó hidegen a rántotta. Felsétáltam a szobánkba, és óvatosan megráztam Seth-et.
-Hey hétalvó!-pisziltam meg-Gyere reggelizni!-mosolyogtam közbe.
Nem kelt fel.
-Seth!!
Még mindig semmi. Már készültem ki hideg vízért, de hirtelen maga alá rántott.
-Hova-hova?-mosolygott.
-hideg vízért-nevettem. Ő furcsán nézett rám ezért hozzátettem:-Nem keltél fel, gondoltam hozok valamit amitől felkelsz-nevettem el magam.
-De vicces valaki. Na gyerünk enni, mert egy óra múlva sajnos járőrözni kell menni.-sóhajtott.
-Miért szoktatok járőrözni minden nap?-tettem fel kérdésemet lent.
-Mert ha új ember, vámpír vagy vérfarkas vagy esetleg boszi jön a környékre akkor tudjuk.
-Aham...

-Ha visszajössz nembiztos hogy it leszek, mert meglátogatom Alice-t.
-Oké szivem. -mondta mgcsókolt és beszaladt az erdőbe.
Visszamentem a házba, takarítottam egy kicsit, és a kocsimba ülve elhajtottam a Cullen villáig.
-Szia Laila! Mizujság? -jött rögtön Alice.
-Semmi, gondoltam átjövök látogatóba.-mosolyogtam rá.
-Figyelj, volt egy látomásom, és gondoltam neked is tudni kellene erről.
-Mi volt benne?-tényleg kíváncsi voltam.
-Két hét múlva lesz valami temetés. Ahol mindenki ott lesz. A... a farkasok is, de Seth nem. Tudom hogy nem látom meg minden, de nehéz elmagyarázni.
-Oké. De Seth-nek nem eshet semmi baja. Ugye?
-Elvileg.
Bejjebb mentem.
-Sziasztok!-láttam meg Emmettet, Esmet, Bellát és Edward-ot.
-Szia.
-Anya! Anya!-jött le Nessie-Laila!!!!-futott hozzám.
-Szia kiscsaj!-nevettem.

Egész nap nagyon jól szórakoztam a Cullen családba. Már fél hét volt, amikor úgy döntöttem ideje lenne hazamenni. Seth már biztos otthon van. Elköszöntem a Cullenéktól, és beültem az autóba. Egész úton olyan érzésem volt mintha figyelnének. Már a visszaillantót is az erdőre irányítottam, de sose láttam semmit. Hazaértem, az ajtó nyitva volt résnyire, és a villany is égett.
-Seth szivem!?-kiabáltam.
-Itt vagyok a konyhába.
Bementem a konyhába, de amint meglátott felhagyott a teendőivel, és nekem esett. Egészen a szobámig hátráltunk, ott lefeküdtünk az ágyra.
Apránként mind a ketten megszabadultunk a ruháktól. Ekkor még észre sem vettem hogy milyen hibát követünk el...
*
2 nap múlva:
Reggel az órám csörgésére keltem fel. Minek kell mindig ilyenkor felkelni?
-Seth... hova mész ma?-kérdeztem álmosan, magam mellett keresve Seth-et.
-Át kell menni Jacobékhoz, mert Sam valami megbeszélést akar tartani vagy mi...-nyögte ő is álmosan.
Majd motoszkálást hallottam, és ajtócsapódásokat.
Tudtam hogy a tegnapi veszekedésünk nem tett jót, de akkor is.
-Hol voltál?-kérdeztem az ágyon ülve. Már itthon kellett volna lennie.
-Csak Sam-nél.-válaszolta válrándítva.
-Már nagyon aggódtam. Azt hittem hogy...-na mit? Hogy csajjal volt. De még még mindig azt hiszem.
-Hogy valamelyik lánnyal voltam mi?-kérdezte még mindig közömbösen.
-Igen. Már két órája itt kuporgok, míg te sehol nem vagy!-álltam fel.
-Ugye most csak viccelsz?
-Nem! Tudtam hogy jobb kell.-suttogtam már magamnak az utolsó mondatot.
-Így gondolod?-kiabált. Sose kiabált még velem ilyen semmiségért.
-Seth... Mi történt veled?-kérdeztem suttogva meglátva a halántékán lévő sebet.
-Semmi. Csak vámpírvadászaton voltam, és képzeld: Nőt üldöztem!
-Nem esett bajod?-kérdeztem halkan. Megbántam hogy így beszéltem vele.
-Most már érdekel??
-Bocsáss meg, de én...-sírva futottam be a szobámba.
-Elmentem szivem.-jött be, puszit nyomva a homlokomra.
-Szia!-kiáltottam utána.

Egész nap otthon ültem. Dél körül Seth is megérkezett.
-Ugye nam harakszol a tegnapi viselkedésemért?-kérdeztem tőle csendben.
-Nem. Kicsit ki voltam én is bukva.-mosolyodott el édesen.
-Ugye több ilyen nem lesz?-kérdeztem bátortalanul, és átöleltem a derekát.
-Nem... Sose lesz ilyen.-motyogta hajamba, és megpuszilta fejem tetejét.
-Mit csináltatok?-váltottam témát.
-A vámpyrnő elkapásáról bezséltünk. Egy ,,akciót" tervezünk. Az erdőben fogunk rátámadni, mikor nem számít rá. Hamarosan lesz egy új farkasunk-fintorgott egyet.
-Miért? Nem akarod hogy legyen?-vigyorogtam rá.
-Az lehet, de nem jót választott magának a sors.
-MIért ki az?-érdeklődtem.
-David Hanry. Most kölözött vissza az őstanyájára az apja vagy a nagyapja kérésére.-vágott egy fejet.
-Jajj emiatt ne légy ilyen! Gyere. Csináltam kaját.
-Ugye tudod hogy szeretlek?-nezett szemeimbe, és megcsókolt.
-Na gyere mertt kihül a palacsinta.-húztam magam után.
Leült, és néztem hogy hogy eszik. Fogalmam sincs hogy hogy tudtam nézni hogy egy férfi hogy eszik.
-És mikor is változik farkassá az a pasi?-kérdeztem unottan miután megette az ételét.
-Hát ezen a héten várható Sam szerint, de Jacob szerint hamarosan. Én Jake-nek hiszek. Az ő jóslatai jobban be szoktak válni.-ült a kanapéra magával húzva engem is.
Beültetett az ölébe, és a nyakamat kezdte el csókokkal behinteni. Szembefordultam vele, és a száját ostromoltam. Két perc után már eldűltünk a kanapén, és édes csókokkal csókoltuk egymást. Ezt a csangő zavarta meg, de az illető nem várt sokat, beengette magát.
-Hát te?-tettem fel a váratlan vendégnek a kérdést.
-Na mi az? így kell fogadni a vendégeket?-kérdezte vissza.