Tizenhárom / a

Ez rövid lett, de hozom a leghamarabb a következő fejezetet. Vagyis ez a rész két részre lett bontva, szóval ennek a fejinek a második részét.

Sok sok komit alulra :D

-Nem vártalak hogy még egyszer találkozunk.-morogtam neki.

-Pedig én már mindent tudok rólad...-bólogatott mint akinek nem tetszik valami.

-Igen!? És mi mindent!?

-Pl. van már férjed... Remélem ez elég lesz, és beinvitálsz hogy elmondjam hogy miért jöttem.

Én ugyanúgy álltam előtte mint bármikor eddig.

-Nem? OKé. Így is jó nekem.

-Larry, elmondanád hogy mi a francot keresel itt?-dühödtem be, és Seth is mögödtem termett.

-Oh! Ő lenne a férjed? Csá, és Larry vagyok, Laila exe. -vigyorgott mint a tejbetök. 125 évesen elég jól tartja magát a 29-hez.

-Mit keresel itt?-kérdezte szerelmem éppen nem kedvesen.

-Laila-hoz jöttem ha nem baj. És azt szeretném hogyha visszajönne hozzám.-vigyorgott, és rámkacsintott.

-Azt várhatod tökfilkó.-morogtam, és az ajtót akartam bezárni, de nem engedte.-Mit akarsz?

-Mondtam nem!?

-Ebből nem eszel! Tünj el, mielőtt jönnek a többiek!-ordította Seth.

-Chh... csak erre nem számítottatok!-húzott magához, és egy kést tartott a nyakamhoz.

Azt hittem hogy ilyen csak a filmekben van, de úgy látom ő tanult.

-Engedd el!

-Mondtam hogy hozzám fog jönni nem? Most pedig mi lelépünk! Szia Seth!-húzott magával, de amint Seth előre lépett egy lépést, Larry a nyakamhoz szorította a kést.

Erősen koncentráltam most hogy a kés repüljön ki a kezéből, de nem sikerült Mi van ezzel?

-Bőbáj véd!-felelt, amint megérezte az erőlködésem.

A nyakamhoz szorított késsel ment a kocsijához, ami egy felturbózott kocsi volt. Beültetett az anyósülésre, és lezárta az ajtót. Sehogy sem tudtam menekülni. Seth-re pillantottm, aki telefonált. Remélem hogy valami farkasnak vagy vámpírnak. Éles hasítást éreztem a nyakamnál, és elsötétült minden. Altató. Ilyenre is képes?

Amikor kinyitottam a szemem, egy szobában voltam. Elég lepukkadt volt hogy mit ne mondjak.

-Jó rggelt. Vagy estét?-töprengett Larry.

-Engedj el! Mit akarsz még? 12 évvel ezelőtt még éretlen voltam!-kiabáltam rá. Ekkor fedeztem fel, hogy a kezem be van bilincselve, és nem tudom megmozdítani.

-12 évvel ezelőtt még szerettelek!-ordított rám.

-12 évvel ezelőtt csak egy támasz kellett, aki megvéd, és nem engedi hogy bajom essen! Akit szeretek!

-12 évvel ezelőtt szerettelek! Nem bírod felfogni hogy szerettelek, és te csak úgy elhagytál?

-Tudod te hogy mi az a szerelem? Az akkor működik amikor mind a két fél szereti egymást!-ordítottam teljes torokból, és a szemeimet már könnyek csípték.

-Egy támaszra volt szükséged. Megadtam volna, de te eltűntél azon a napon, amikor megkértem a kezedet! Nem mondtál se igent, se nemet! Belepusztultam volna lelkileg, de voltak más nők, akiken ezt levezettem.

-Ha szerettél volna, nem tudtál volna megmozdulni a hiánytól.-suttogtam szemébe nézve, és kicsordult az első könnyem.

Pofon vágott. Az arcom automatikusan oldalra fordult.

-Reméltem hogy visszajössz. Reméltem hogy legalább egy pofonnal megjutalmazol. Csodálkozol hogy Derek utának ment?-szorította meg arcomat kezével.

-Honnan tudsz te Derekről?-lepődtem meg.

-Uhh. Elszóltam magam.-vágott fájdalmas fejet, de nem állt neki jól.

-Ha csak szerettél miért nem engedsz el?-kérdeztem tőle, a témát elterelve, mivel már tudtam is hogy ő küldte rám.

-Bosszú.-válaszot egy szóval.

-Hány éves is vagy? 120? Éretlen viselkedés Larry!

-Bumm! Te meg öregasszony létedre ilyenk is 18 éves fiúhot mész feleségül?

-17 vagyok, te meg 30nak látszol!

-Emlékszel még? Amikor 23 vay mennyi voltál? A tengerparton találkoztunk. Te ott ültél, és telefontáltál. Amikor kimondtad hogy valójában mennyi éves vagy meglepódtem, mert csak 17-nek látszol. Innen tudtam meg hogy te is boszi vagy. Ritka volt a fiú boszi, és hát ezért is gondoltam hogy mély benyomást teszek. De nem sikerült, mert egy év után te elhagytál.

-Önszántamból. Nem akartam még elkötelezni magam. Te is tudtad hogy nem szeretlek, és azt is hogy te sem szeretsz igazán, csak szépnek tartassz.

Csendben ült.

-Válaszolj! Igaz,-kérdeztem normális hangnembe.

Csend...

-VÁLASZOJ!!-ordítottam rá.

Megpofozott, de most a másik oldalról.

-Ezt még megbánod hogy így beszélsz velem.-fenyegetett.

-Már így is kínzol hogy elszakítassz életem szerelmétől.

-Hát akkor nehezebb lesz a fájbalom. Bocsi most mennem kell.-és kiment majd visszajött-Még van egy órám bocsi.-nevetett.

Beleszaggolt a levegőbe, és sietősen az asztalhoz lépett. Kihúzta a fiókot. Belőle egy fegyvert vett ki.-úristen-Megtöltötte, és felém tartotta.

-Meg fogok halni, de ha én meghalok, te is jössz velem!-vigyorgott, és elsütötte a fegyvert.