Tíz

Megcsókoltam Seth-et, de rögtön maga alá húzott. (Ismét.) De most nem csókolt meg.

-Pihenned kéne még-néztem rá.

-A farkasoknak nem kell pihenniük.

-Tudom, de még csak most gyógyultál meg.

-Ebben az esetben...-gondolkozott el.

Megcsikizett. Visítottam hogy engedjen el, de ő csak nevetett rajtam.

-Kér...le...lek.-nyögtem ki.

-Kapok egy csókot?-állt meg a keze.

-Bármit, de ne csináld ezt.-mondtam még mindig mosolyogva.

Szájára mutatott, én pedig négykézláb hozzá másztam, és megcsókoltam. ELősször kisebb puszikkal, majd egy szenvedélyes csókal jutalmaztam.

Mikor végeztünk, zihálva tettük össze homlokunkat. Szerencse hogy az emeletről nem jöttek le. Mikor már kifújtuk magunkat, Seth egy csókot lehelt még ajkaimra, és elment főzni. Ezen a kijelentésén nagyon meglepődtem. Rántottát csinált, ami mellékesen még nagyon finom is volt. Később az emeletről Sue jött le Leah oldalán.

-Sziasztok, mi elmentünk Leah-al Emilyékhez, utána pedig vásáolni.

-Mi is menni készültünk.-mondta Seth.

Kis beszélgetés után elhagytuk a kocsimmal a Cleawater tanyát, és nálunk mentünk. Amikor leállítottam a autót kifújtam a levegőt, és lassan indultam a ház felé. Mivel a Cullen család is otthon volt, ezért nekik sem okozhattam gondot, napot csináltam. Seth mosolyogva nézett rám, én pedig lehajtottam a fejem nagyi emlékére.

-Nyugodj meg Kicsim, semmi baj nem lesz.-mondta Seth, és mgölelt. Én visszaöleltem derkát és megindultunk az ajtó felé.

Kinyitottam az ajtót, és bléptem vele együtt. Az emlékekre újra könny szökött a szemembe, de nem engedtem nekik. Nem szabad sírnom. Most már nem. Hiába győzködtem magam egy könny gurult végig arcomon. Elfordultam szerelmem elől, és próbáltam semlegesnek látszani, de nem nagyon jött össze. Seth maga felé fordított, letörölte a könnyemet, és magához ölelt. Fogalmam sincs hogy miért, de azt tudom hogy sírni kezdtem.

-Bocsánat. Én ezt nem... nem így akartam-motyogtam ingjébe.

-Semmi baj, mgértelek.-mosolygott, és puszit nyomott homlokomra.

Besétáltunk, a szobámba mentem, Seth oldalán, és a szobába megcsókoltam. Addig-addig fajultak a dolgok, míg póló nélkül az ágyra kerültünk. Ő rajtam feküdt, én pedig alatta, és az izmait simogattam, miközbe csókolgattam. Az övével baszkódtam, de végül ki tudtam kapcsolni, és kigombolni. Ő is ezt csinálta, és tudtam itt az idő. Szeretm Seth-et, úgyhogy nem szakíthatom pont most félbe.

...

Csodálatos érzések kavarodtak bennem. Seth karjaiban feküdtem, miközben egy barnás vöröses selyem anyag volt rajtunk. Én még mindig a kidülledő izmaival játszadoztam, míg a a hajammal.

...

Reggel Seth még szuszogott mellettem. A nap már fent járt az égen. Fél 11. Eddig sosem aludtam eddig. Max 9. Seth felém volt fordulva, és behunyt szemmel aludt. Megsimogattam az arcát, amire rögtön kipattantak a szemei.

-Bocsi nem akartalak felkelteni-motyogtam bűnbánóan, de egy csöppet sem bántam.

-Neked is jó reggelt. Amúgy már egy órája fent vagyok-mosolygott.

-Miért nem ébresztettél fel?-löktem meg válát.

-Mert olyan édesen aludtál.-puszilta meg az arcom.

Majd ekkor észrevettem hogy az a barnás anyag, amit tegnap magunkra volt téve, most a mellem alját éppenhogycsak takarja. Gyorsan felhúztam, és éreztem hogy egy picit el is pirulok.

-Engem nem zavart-mosolygott perverzül.

-Engem meg igenis zavart-nyújtottam rá a nyelvem, közbe felüléssel küzködtem.

Felálltam, és a selyem anyagot magam köré csavartam.

-Hová-hová?-húzott vissza.

-Például felöltözni?-kérdeztem, felhúzva az egyik szemöldököm.

Megcsókolt, és elengedett.

-Menyj már megyj már-lökött le az ágyról. Szép.

-Kedves vagy-néztem rá csúnyán, de csak nevetett rajtam.

-Naaa... gyere már ide...-nyávogott.

-Nem.-vágtam rá diadalisan mosolyogva, és a szekrényben kerestem a ruhákat.

Hirtelen átölelt hátulról, és felhúzott egyenesbe. Belecsókolt a nyakamba.

-Seth-fordított maga felé-ezt most nem...-egy csókkal elhallgattatott.

-Nem kéne...-motyogtam a csókot megszakítva.

-Meny öltözni.

Majd indítólag a fenekemre csapott.

-Felvettem a földről a hosszú trapéz szárú falmert, és a zöld pólómat. Minden cuccommal a fürdőbe mentem, és felöltöztem. Amikor kimentem Seth a fésülködő aztalom előtt a haját állítgatta. Ha nem tudnám azt hinném hogy valami rossz (jóképű) buzi.

Most én következtem, hátulról átöleltem.

-Mint egy meleg-kuncogtam.

-Meleg?-emelte fel szemöldökét.

-Meleg.-helyeseltem.

-És a melegek szoktak ilyet csinálni?-puszilt szájon.

-Jah-mondtam.

Mégegyszer megpuszilt, de jobban.-Ilyet?

-Igen.

-És ilyet?-megcsókolt.

-Azt hiszem nem.-mosolyogtam.

Csörgött a telefon. Alice.

-Mond...

-Ma délután lesz a temetés oké?

-Oké. Most megyek hozzátok jó?

-Tudom. Láttam.

-Szia.

-Szia.

-Megyünk Cullenékhez-mondtam Seth-nek.