Hat

Reggel napsütésre ébredtem, és hogy nagyi az ágyam mellett kelteget.
-Fent vagyok-fordultam a párnába.
-Siess, mert fél óra múlva a suliba kell lenned-mosolygott kedvesen.
Kipattantam az ágyból, és ruha után kutatva elkészültem a suliba. Bepakoltam, és a pénteki napot kezdtem. Bementem a suliba, és Alice Bellával várt a parkolóba. Rosalie még mindig nem szól hozzám, de Emmet poénkodni szokott.
-SZiasztok!
-Szia Laila.-köszöntek.
-Nah hova megyünk vásárolni? Port Angels, vagy esetleg New York-nevetett.
-Szreintem PA is elég lesz.
-Oké-oké. DE háromkor indulnunk kell ha minden boltot meg aakarunk járni. Te is jösz?-nézett Bella felé.
Kiskutyaszemekkel néztem rá hogy jöjjön ne kellessen ezzel a kis törpillával egyedül vásárolnom, mert akkor elszabadul a pokol.
-Persze-sóhajtotta.
-Jajj holnap lesz az álarcosbál. A téma misztikus lények, vagy valami ilyesmi-lelkesedett Alice.
-Gondolkoztál már hogy mi akarsz lenni?-kérdezte tőlem Bella kedvesen.
-Hát igazság szerint csak most tudtam meg hogy lesz ilyen bál.
Alice tekintete a semmibe révedt. Látomás.
-Vámpír?-kérezi csodálkozva. -Tökéletes lesz, majd megvesszük a dolgokat hozzá-nevetett fel.
-De én nem terveztem el semmit-értetlenkedtem
-Én gondoltam ki ezt-húzta el a száját Bella.

A nap végén már Alice sárga kocsijában ültem. Vettünk egy fekete ruhát, ami a vámpírkülsőmhöz kellessz. Egy fekete cipőt, és egy pár kiegészítőt vámpírfoggal az élen.
Már este nyolc óra volt, amikor elmentem zuhanyozni, és lefeküdtem aludni. Nagyi már rég aludt, nem akartam zavarni. Mostanság sok időmet lekötik a csajok, ezért nem nagyon figyelek rá oda. Talán beszélnem kellene vele.

Reggel Alice ébresztett fel.
-JAjj Laila! Ébredj már fel! NEm gondolod komolyan hogy el fogsz készülni nélkülem!
-Alice. Hány óra?-ásítottam.
-Fél 11.
-Ugye nem gondolod hogy én fél 11 kor fel fogok kelni, mert te próbabát akarsz belőlem csinálni? Még kora reggel van.-legalábbis nekem. modnatm magamba.
-Mikor szoktál felkelni?
Miért kell ilyenkor faggatni ilyenekről, amikor még az álom sem ment ki a szememből?
-Egy, kettő...-motyogtam.
-Uhh.-ült le mellém. De most gyere már mert, még egy csomó mindent meg kell csinálni. Ott van Bella, Rose, te meg én, és mindenkinek el kell készülni hatra.
Ugye ez most viccel? Azért fogok ilyenkor felkelni, hogy hatra készen legyek?
-Alice. Vámpírok vagytok! Én pedig egy óra alatt felöltözök meg minden!
-Jó-jó. Akkor most egészen fél ötig engedek neked szabadidőt, de utána az enyém vagy! -emelte fel a mutatóújját is. Ennek sem szabad ellenálnom...
-Oké. Fél öt! Szia.-mondtam neki, remélem le is esik hogy ez elküldésféleség akarna lenni.
-Szia.-húzta el a száját.
En még feküdtem az ágyon, mert nem tudtam elaludni, de 15 perc forgolódás után felhagytam. Lezuhanyoztam, és felöltöztem. Egy itthoni koptatott falmert, és egy fekete pólót vettem fel, amire egy barnás cipzáros felsőt húztam. Leballagtam a lépcsőn, és nagyit láttam meg hogy a konyába tevékenykedik.
-Szia nagyi.
-Szia kicsim-köszönt amint meglátott-Pizzát sütök.-mondta mosolyogva.
Tudta hogy az ő pizzájának nem tudok ellenálni. Egy puszit nyomtam, arcára, és egy szendvicset reggeliztem. Felmentem a szobámba, és négy óráig elfoglaltam magam. Úgy gondoltam ideje lenne mennem, mert nbem szeretném hogy Alice megbántódjon. DE könnyű lenne kiengesztelni. Lefutottam a lépcsőn ismét, és nagyi felé vettem az irányt hogy elköszönjek.
-Nagyi, figyu elmentem ALice-ékhez, mert lesz ez a bál meg minden... tudod.
-Hát persze édesem. Mikorra érsz haza?
-Nemtudom, de ne várj meg.
-Jólvan.-mosolygott.
Elindultam az ajtó felé, de amint kinyitottam, köhögést hallottam.
-Nagyi minden rendben?-kérdeztem tőle. ijedten.
-Persze csak félrenyeltem.
-Biztos? Itthon maradok veled ha kell.-ajánlkoztam.
-Nem kell szivem. Te csak menyj el a bálba, és érezd jól magad.
-Oké.

Beültem az imádott piros fordomba, és a Cullen villa felé vettem az irányt. Remélem nagyi jól lesz, és tényleg nincs semmi komolyabb baja.
az erdős részen bekanyarodtam, és a áz felé vetettem az irányt. Már a jártasságtól tudtam merre kell menni, ígyhát nem nagyon okozott gondot. Leparkoltam a ház előtt, és befele vettem az irányt, de az ajtó előttem nyílt ki.
-Láttalak-kacsintott rám Alice.
Szemforgatás és-szasztok-köszönés
-Szia-kórus.
Rosalie fogta magát, és fellibbent az emeletre, míg a többiek utána néztek, és egy páran a fejüket csóválták.
-Bocsáss meg Rosalie miatt, mindig ilyen.
-Semmi baj!-mondtam.
-Mész bálozni kiscsaj?-Emmet.
-Sajnos.-sóhajtottam.-erre a fiúkból kitört egy nevetés, mire alice csúnyám rámnézett, de az emelet felé kezdett húzni, amelyen az imént szaladt fel Rosalie.
Egy fél órán át a ruhámat igazgatta, és csak utána csinállta meg a hajam egy tonna hajlakkal. a legutolsó a szemfesték volt.
Nagyon tetszett, de nem nagyon tükrözte szerintem a vámpíri vonást. A szemfog! A szekrényen állt, és feltettem magamnak. Na így már rám fognak ismerni!

http://www.unnepekaruhaza.hu/grafika/termekek/parti-jelmez-25794.jpg

A hajammal nemtudom mit csinállt, de az is nagyon jó volt.

http://ucesy-sk.happyhair.sk/celebrity_img/lott2o2609.jpg

-Edward, hány óra van?-kérdeztem Edtől, mert őt láttam meg legelősször.
-Háromnegyed hat. Indulni kéne ha hamar oda akarnátok érni.
-Gyerünk-lelkesedett Alice.
ALice tündérnek öltözött, Rosalie királynőnek, vagy valami ilyesminek, Bella egy kurvának (?) én pedig a vámpírnak. A párja mindenkinek ugyanúgy öltözött. Jasper egy tündérkirályfinak (xD) Emmet egy hercegnek, Edward meg nem is tudom. Egy öltöny volt rajta és egy naci. NEmtudom hogy ő mi lehetett talán Edward XD. Beballagtunk a táncteremhez, és leültem. Persze a vámpírokhoz méltóan felkért táncolni Edward is mert látta hogy ülök magamba.
-Egy pillanat, és nem fogsz unatkozni-suttogta a fülembe, és otthagyott.
Valaki tán meg akar erőszakolni vagy mi?-erre a gondolatra Edward megcsóválta a fejét, és Bellához ment.
Aztán valaki megpöckölte a válam. Lassan megfordultam hogy a szemébe kiabálok, de amint megláttam hogy sejtésem sincs hogy ki áll előttem, inkább felhagytam. Ismerős volt még az illata is, de fogalmam sincs hogy ki volt.
-Felkérhetem egy táncra ?-hajolt meg előttem.
-Természeteen.-mosolyogtam rá.
Kivezetett egy kis hely felé, és a kör alakú helység közepére állított. A keringős számra táncolni kezdtünk, és néztünk egymás szemébe, szótlanul.
Egyre csak közelített arcunk, és mielőtt felfogtam volna mire készülök, már az ajkaink egymáshoz tapadtak. Semmi kedvem sem volt elhúzódni, de kíváncsi voltam hogy ki lehet ez. Az álarcát elkezdtem róla leszedni, és elhúzódtam tőle hogy így nézhessek a szemébe.
A látvány megdöbbentett...