2010. március 27., szombat

Hét

Az álarc mögött Seth-et láttam meg, aki egy mosolyt rakott magára, mintha ezt akarta volna. Nem szóltunk egymáshoz, ajkunk ismét táncba kezdett. A zene ritmusára ide-oda lépegettünk, közbe ajkunk egy pillanatig sem szakadt el egymástól.
Ezt a csodás pillanatot ugyan ki tudná megszakítani ha nem Emmet?
-Hey gyerekek! Szobára!-majd egy mackós kuncogást lehetett hallani felőle. Mind a ketten odanéztünk, és Emmet Rosalival jött ki az udvarra. Roselinek egy kis mosoly ült a képén, Emmett nek meg egy nagy vigyor. Megcsóváltam a fejemet, és visszafordultam Seth-hez. A herceg(nő) pár elballagott, és mi újra kettesben maradtunk.
-Akkor most mi...?
-Ha akarod-mpndta édes mosollyal. Ennek lehet ellenálni?
Válaszképp csak lennkasához bújtam, és úgy lépegettünk. Ez most komoly? A világ legszexybb pasijának a mellkasához dűlök?
Köhécselés. Felpattan a feje, és a torokküszkölő iráynába néztem. Edward.
Mit akarsz?-kérdeztem gondolatba.
-A világ legszexybb pasije, és a világ leggyönyörűbb csaja? -kérdezte, Bella pont jókor jött ki.
-Hagyd már őket.-mondta, és visszahúzta.
-Legszexybb pasi?-kérdezte egy hatalmas vigyorral kísérve Seth.
Lehajtottam fejem, és éreztem hogy elpirulok. Ezen is mosolygott egy jót, és egy puszit nyomott homlokomra. Majd elindult, és egy szökőkút melletti padra húzott. Leült, és maga mellé ültetett.
Ő engem, én pedig a holdat néztem. Kis idő múlva megszólalt.
-Te vagy a bevésődésem.
-Mi!?!?-véztem rá meglepődve.
-Jól hallottad. De megtudhatom hogy miért nem akartad hogy megtudd?
Megráztam a fejem hogy nem. Mit szóla hogyha megtudná hogy nyomorultul féltékeny voltam?
-Féltékeny volt!-hallottam meg Edward hangját.
-Nem mehetnénk el valahova ahol SENKI nincs?-kérdeztem tőle.
-Persze. -állt fel- Tényleg féltékeny voltál?-kérdezte önelégült vigyorral az arcán
Erre természetesen nem feleltem, csak a fejemet lehajtottam, és elpirultam. Ha legközelebb meglátom Edward-ot, kinyírom. Mégha lehetetlen is, én megteszem! Ennyire idegesítő agyturkásszal, hogy lehete élni egy családba? Nem idegesítik hogy nem lehet titkuk? Na mindegy, nekem itt ven most Seth, és ez az egy fontos. Belém vésődött be, és ez földöntúli boldogsággal ajándékozott meg.
-Itt jó lesz?-állt meg.
Körbenéztem, és az a ház mögött álltunk, ahol a bál volt. Egy pad volt ott, ahova leült, és maga mellé húzott. Leült, és engem nézett. Gondolom nagyon jó szórakozás lehet... Ránéztem. Azok a barna szemek csak csillogtak. Nemtudom mitől, de csillogtak. Az én szemeim is ilyenek?
-Valami baj van?-szólaltam meg, mert már idegesítő volt ahogy folyamatosan nézett.
-NEm. Nincs semmi-mosolygott.
Még pár percig nézett, majd elfordította tekintetét, de azt is csak egy pillanatig.
-Nem megyünk le a partra?-kérdezte kedvesen.
-Gyerünk-mondtam mosolyogva.
Kézenfogva lindultunk a parthoz, és amikor már a homokos tengerparton jártunk, én a magas tűsarkút, ő pedig a cipőjét vette le magáról. Úgy sétálgattunk a homokon, és egyre bejjebb mentünk, míg a víz a lábunkat nem csapdosta. Gyönyörű volt már a hajnali órákba. Leültün a víztől kicsit távolabb, és a neplementét kezdtük el nézni. Halkan csendben figyeltük egymáshoz bújva ahogy a nap az égen mindig magasabbra emelkedik. Gyönyörű látvány volt.
Egymásra néztünk, és az ajkát közelebb tolt egyémhez, majd összeértek. Gyengéden csókolt, romantikusan.
A csókot az emberek jövetele zavarta meg. Szétválltak ajkaink, és néztük a parta jövő tömeget. Három lány és Két fiú jött. Felálltam.
-Haza kellene mennünk-nyújtottam kezemet felé, hogy fogja meg, és jöjjön velem. Megfogta kezemet, és felállt. A homlokomra puszit nyomott, és elindultunk. A homokos részről kiérve felvettük a cipőt, és úgy bukdácsoltunk haza.
A kapuhoz érve Seth felém fordult, és eg y puszit nyomott a számra Valalamiért most még el is pirultam. Felemelte államnál fogva az arcom, és msolygott. Ennyire tetszik neki a látvány? Hát én meg nagyon zavarban érzem magam...
-Szép álmokat.-mondta, és megvárt amíg a kapun beérek, és belépek a házba. Ott nagyi fogadott.
-Ki volt ez a fiú?-kérdezte sejtelmesen.
-Seth. -mondtam, és leültem az asztalhoz.
-Seth Clearwater? -döbbent meg- A mai napon találkoztam az édesanyjával. Kedves nő. Szóvalmost ti ketten...
-Igen. Vagyis remélem.-motyogtam.
Megmosolyogta ezt, és odajött mellém.
-Szép pár vagytok. Mennyj fel fürödj meg, és feküdj le.-ölelt meg.
-Oké.-mosolyogtam rá. Jó éjt!
-Neked is-szólt utám.
Felmentm, és azt tettem amit Nagyi m ondott. Megengetem a vizet a kádba, és a szobámba mentem. Elkezdtem levenni magamról ezt a maskarát, amíg fehérneműben nem voltam. Így visszamentem a fürdőbe, és amikor már az is lekerült rólam, elkezdtem áztatni magam.
Vagy fél órán át lehettem bent mire kimásztam. Felvettem egy feszülős piros top-ot, és egy világoskék nagyon (nagyon) rövid nacit. Visszamantem a szobámba, és lefeküdtem alváshoz készülődni. Elhelyezkedtem,és gondolkoodtam. Seth-en. Az arcán, a testén, és a... csókján... Édes, olyan... nemudom milyen íze van. És maga a lénye illata elkápráztat. Még mostis itt van az illata.
??
Az illata? -Hirtelen felültem az ágyon, és a terepet kezdtemel páztázni. A zéken megpillantottam őt. Mit keres ez itt?
-Mit keresel itt?-kérdeztem összehúzva a szememet.
-Hát...-kereste a szavakat-Gondoltam meglátogatlak. -nyögte ki.
-Igen?-húztam fel a szemöldököm.
-Nem-kuncogta el magát. -Aranyos vagy amikor alszol. -sóhajtott.
-Micsoda?-rémültem meg-Amikor alszom?
-Jah... hát igen. De nem tudok sokáig lenni mindig, mert nekem is kell aludni amikor őrségben vagyok-húzta el kecsesen a száját.
-Te... te itt... itt szoktál lenni?
-Nem tudod.... áhh a francba-fújtatott dühösen.-Csak olyan édes vagy amikor alszol.-mondta, és hozzám jött.
-Mióta vagy itt?-vettem el kezét, és újjaival kezdtemel játszadozni.
-Amiót megláttalak-ájjj az az önelégült vigyor...
Kis szünetet tartottam, közben kezét néztem Nem tudtam az arcára nézni, de megtettem.
-És most nincs kedved itt aludni?-mosolyogtam bájosan. A kiskutyaszemeket inkább hagytam, mert sötét van és azt úgysem látja.
-Nagymamád mit fog szólni?-kérdezte, bár tudta a válszat.
-Nem kell neki tudni róla.-mosolyogtam, és a takarót felemeltem, ahova be is feküdt.
-Szép álmokat-és a számra nyomott gy édes puszit.
-Neked is-mosolyogtam reá.

A mellkasán pillanatokon belül elnyomott az álom. Reggel borús időre keltem fel. Kinyújtózkodtam, és tapogatni kezdtem Seth-et. Nem volt ott. Helyette egy levelet tláltam, amit ki is nyitottam.

Laila!
El kellett mennem járőrözni. Vigyázz magadra, este jövök.
Csók: Seth.

Kevés levél, de legalább tudtam hogy hol van, és hogy nincs semmi baja sem. Elkezdtem készülődni, és tanulni holnapra. Már megint hétfő lesz. A fenébe is ezekbe a rövid hétvégékbe...
Felvettem egy fekete pólót, fekete mintás szürke cipzáros felsőt, és egy itthoni sötét falmert, aminek a dereka jó volt, de combba nagyon elállt.
Lementem, de nagyit nem találtam ott. Nembaj biztos elment valahova-gondoltam.
Kivettem tejet, és műzlit, majd megettem reggelire. Visszamantem a szobámba, fogat mostam, és rendbetettem magamat, majd leültem az asztalomhoz, és tanulni kzdtem. Kémia... Földrajz... Matek... Irodalom... Idegennyelvet meg mi a fenének kell tanulni. De nem baj azt is megtanultam. Mire végeztem már dél volt. Nagyi még sehol.
Csak nm esett semmi baja. Kezdtem ideges lenni. Hol lehet!? Benéztem már minden szábába... csak az övébe nem... de hülye vagyok! Boldokan libbentem be a szobába, és megláttam nagyit, ahogy alszik.
Huhh... - Ezzel is megvolnák. De fel kéne azért kelteni, hiszen má dél van. Elsétáltam az ágyáig, és keltegetni kezdtem.
-Nagyi-szóltam neki lágyan megrázva...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése